A Hesketh névre hallgató brit Forma-1-es csapat 1975-ös sikere után Lord Hesketh az utcára akarta vinni a technikát, mégpedig egy csúnyácska de annál erősebb motor képében. 1981-’82 körül megszületett a Hesketh V1000, ami most újjáéled.

Egy angol tanulmány szerint éttermet nyitni a legkockázatosabb üzletág, mert a vállalkozások 60%-a 5 éven belül csődbe megy. Én vitatkoznék a dologgal, és inkább azt mondom, kisszériás motorgyárat nyitni sokkal rosszabb üzlet. Pedig manapság gombamód szaporodnak a Herkules, Brough Superior, Pannónia (bocsánat) vagy egyéb letűnt márkák kuruzslással feltámasztott, zombi módjára tévelygő utódai. Végül sosem tudjuk meg vajon hány darabot sikerült eladni belőlük, de egy dolog mindben közös. Az égvilágon semmi közük a régihez, leszámítva a tervező és a vásárlók fanatizmusát az adott márka iránt. a Hesketh 13,5 milló Forintnak megfelelő áráért én inkább olyan motort építtetek egy X-Wedge blokk köré amilyet szeretnék, és ha kedvem szottyan akkor ráírom, hogy Nimbus vagy kiscsepel.

De nézzük a tényeket: A „24” fantázianevű motorból 24 darabot gyártanak majd. 1950 köbcentis S&S  X-Wedge blokkot szerelnek majd bele, ami 125 lóerőt teljesít, mögötte egy Baker váltó kap helyet. Öhlins futómű, Beringer fékek, a vázat pedig a Racing Innovations készíti.    

Így nézett ki az eredeti modell, ami tényleg brit volt. Olasz és amerikai alkatrészeket csak elvétve lehetett találni a motoron.