Az egész ötlet csírája valahol Kazahsztán elhagyatott pusztaságain fogant meg, válogatott káromkodások közepette. Miután nyolcadik alkalommal tört el a sárvédőm és a háttámlám a ráaggatott 30 kilogrammnyi súly alatt, úgy gondoltam érdemes lenne stratégiát váltani. Homloklebenyem elcsökevényesedett, kispolgári viselkedésért felelős része hirtelen erőre kapott és egy lakóautó képét vetítette a retinámra. Szerencsére gyorsan elfojtottam magamban a képtelen ötletet, és hamarosan sokkal jobb megoldás született. 

Ennek eredményeként egy évvel később sikerült vennem egy 60 százalékos állapotban lévő Motorkulit… a bódé 60 százaléka volt vas, a többit levegő, pókháló és rozsda ismeretlen arányú keveréke alkotta. Nemsokára be kellett látnom, több munka lenne átalakítani a saját igényeimhez, mint ha újat készítek. A lengővilla és az alváz rozsdamentes acélból készült, a rugózásról pedig Yamaha Jog egyoldali teleszkópja gondoskodik. A vonószerkezet és a lengővilla forgáspontjai is csapágyakon futnak persely helyett, megkönnyítve így a cserét Dél-Amerika esőerdőiben, ahol csak korlátozott mennyiségben található esztergályos szakember. Ja igen, tulajdonképpen az egész miskulanciát végig fogom vonszolni a földgolyón a vashengeres merevvázas Harley-Davidsonom mögött 2015-ben.

Roland 

A túra előkészületeiről és az utánfutóról hamarosan részletesen is beszámolunk