"A feltűnésmentes közlekedési eszközök kifejlesztésének nagymestere, Gyökér András újabb háromkerekűt gördített ki a műhelyéből. Amivel nehézkes a diszkrét parkolás, a közlekedés pedig olyan különleges képességekhez kötött, mint például a meglepetten bámuló, figyelmetlen emberek hibáinak kivédése.

András építése megint teljes értékű, és ezt nem csak az EMAT-on bemutatott trike díjnyertessége mutatja (valljuk be, hogy az eredmény előre borítékolható volt… a mezőny létszámát figyelembe véve).

Itt ennél többről van szó.

A trike-ok eleinte többnyire kissé amorf formák voltak. Nem teljes értékű első futóművel szerelték őket, gázadás közben ki akartak törni, szinte lehetetlen volt velük kanyarodni, a súlypont végett pedig könnyen álltak két kerékre. Emellett a fék csak a hátsó keréken volt értelmezhető, és a karosszéria elemei ritkán voltak összhangban egymással, inkább különálló elemekként látták el funkciójukat. Sokáig VW Bogáron kívül szinte nem is volt elképzelhető más hajtómű, a kiindulási alap pedig a legtöbbször tartalmazta a komplett VW hátsó traktust.

Az, hogy hazánkban ma már inkább az ilyen gyerekbetegségeket levetkőző, modern háromkerekűek mozognak, egy hosszú folyamat eredménye. Ennek a folyamatnak pedig az egyik meghatározó alakja nem más, mint Gyökér András, azaz Mr Trike. András már a kezdetekben sem habozott V6-os Ford blokkokat felhasználni, a méretezésekben és a designben pedig minden téren a teljes összhangra törekedett."

A teljes cikkért keresd a Wild magazin 258., májusi számát!