Ám Shovel mégis az utóbbit választotta, ez valahogy jobban beleillik a mostani gazdasági helyzet szabta szűkös keretekbe. A munkanélküliségre is remek gyógyír lehet egy ilyen jármű, napi 10-12 óra programot biztosít hónapokon keresztül. Kutyáék, az AS Garage-ból azonban nem ijedtek meg a kihívástól, bár azt ők sem gondolták volna, hogy végül 16 féle autóból alakul ki a nem mindennapi végeredmény. 
Az alap egy Mazda B 2200 platós pickup alváza, felfüggesztése és hajtáslánca volt, ebből a járműből kettő is rendelkezésre állt, biztos, ami biztos alapon. A 8 centis ültetést leszámítva ez a szett érintetlen maradt, így biztosítva a mindennapi használhatóságot. Innen felfelé azonban a termék már csak nyomokban tartalmazhat gyári alkatrészeket és mogyorót. Nem kizárt, hogy az utóbbiból találunk többet…
A fülke alja és a tűzfal megmaradt ugyan, de innentől lépett színre Shovel lengyel csodafegyvere, a Warszawa. Ez a kocsi 50%-os állapotban volt, ami nem azt jelenti, hogy már félúton volt a helyreállítás folyamata, hanem a fémlemezek arányát mutatja a rozsda és a légüres tér mennyiségéhez képest. A lényegesebb és mutatósabb részek szerencsére elfogadható állapotban maradtak fenn, így került fel a motorháztető és a sárvédők, ez utóbbiak 25 cm-rel hátrébb az eredeti Warszava vonalakhoz képest. Az ajtók is felhasználásra kerültek de nem a szokványos módon. A jobb hátsó lett a bal első, a bal hátsó pedig a jobb első, a gyári zsanérral, természetesen hátra nyíló, „suicide” stílusban.
És csak innentől kezdődik igazán az imperialista és a szocialista autómárkák kavalkádja! A fülke tető Opel motorháztetőként kezdte, most néhány 3-as Golf sárvédővel összegyógyulva védenek az eső ellen. A szélvédőkeret Trabanté, szélesítve. Az első díszrács is eme kitűnő márka lökhárítójából készült, rögtön 3 is felhasználásra került. A hátsó villany pedig igazi orgia a szocialista márkák terén, Zsiguli foncsorban Liaz lámpa figyel, Wartburg lámpakerettel. 
Kutyáék maguk készítették a platót, ami a formavilágot elnézve nem is volt olyan egyszerű feladat. Minden a helyén van, nincsenek elnagyolt részletek, szekrénybe támasztott csontvázak. Még a motortér is rendbe van rakva, ami nem fért el az nem lett beerőltetve, így történhetett meg, hogy az akkumulátor az ülés alatt kapott helyet.
A kárpit minőségére a Tapír művek munkája volt a biztosíték, a fényezést pedig Cini készítette.
Az idei februárra mindenki emlékszik, ha másról nem, a gázszámláról úgyis eszedbe jut. Az AS garázs legénysége ebben a fogcsikorgató hidegben a pickup építés mellett még a műhelyt is építette, bár ültetés helyett inkább emeltek rajta. A jó hír, hogy megúszták elfagyott végtagok nélkül, és nem volt gázszámla sem… de meleg sem. A három hónapos építési idő ezek tekintetében nem kispályás teljesítmény.