Célegyenesben a Pannónia!

Interjú Mázló Imrével, a Pannónia-gyár tulajdonosával.

– Imre, lesz újra Pannónia?
– Ez a kérdés már régen eldőlt. Lesz, és egy esetleges csúszást is megpróbálok kiküszöbölni. Részemről ez soha nem volt kérdés.
– Hogyan telt az elmúlt éved?
– Boldogan. Egyre többen látják, hogy a magyar motor megvalósul. Régebben az a hozzáállás lepett meg leginkább, ahogyan fogadták a Pannónia újragyártásának a tervét. Kevesen hitték el, hogy megvalósítom, de nagyon sokan hülyének vagy csalónak néztek.
– Számítottam a problémákra, előre megpróbáltam felkészülni, de értek meglepetések. Hogy egy példát is említsek, a legrosszabb egy olyan dolog volt, amihez még igazán savanyú arcot sem vághattam. Egy kollégám négyhónapos külföldi kutatási ösztöndíjat kapott, és nélkülöznünk kellett az ő nagyon fontos tevékenységét. Ez lemaradást okozott, de a szakmai jövője szempontjából ez számára nélkülözhetetlen volt. Az anyagi források előteremtése, mint problémakör, szinte közhelyszámba megy. Folyamatosan lassít a pénzhiány, és a hazai beszállítóknál ugyanúgy érzem ezt a gondot.
– Mivel foglalkozol?
– Egy filmproduceri irodát vezetek, és szerencsére igen sokat dolgozunk. Ha ez nem lenne, nem tudnám megvalósítani fiatalkori álmomat. A kilencvenes években öt évig Dallasban éltem az USA-ban, és szinte minden oldalról beletapasztaltam az életbe. Pizzafutárként kezdtem, a nyelv elsajátítása után pedig egy ügyvédi irodában he­lyezkedtem el. Később saját költöztető vállalkozást indítottam, több teherautóval.
A csúcsra egy rock rádióadó DJ-jeként jutottam, ezt az egész államban lehetett fogni, milliós hallgatótáborral…
– Kint is motoroztál?
– Persze! Harley-t vettem, aztán egy Big Dog-om volt, majd egy Titan. Ezek kisszériás motorok, utóbbi közel kétszáz lóerős ször­nyeteg.
– Kint született a motorgyártás ötlete?
– Nem! Már hazajöttem, mikor kipattant a gondolat. Az oldalkocsis T5-ösömmel motoroztam Gödöllőn, amikor megálltam segíteni egy lerobbant Kawás srácnak.

Szerelés közben viccelődtünk, megkérdeztem tőle:
– Miért nem veszel valami tisztességes motort, mondjuk egy Pannóniát?
Mire ő:
– Mert nem lehet kapni újat!
Végül ez volt az életem meghatározó pillanata, ott, az út szélén kattant be az ötlet, és azóta ennek élek.
– Hogy ért véget az Amerikai Álom?
– Hiányzott az ország. Még egy Csepelt is kivittem egyszer, repülőn, bőröndökbe csomagolva, darabokban. Ez komoly fennakadást okozott a reptéren, pláne, mikor kiderült, hogy a blokkból szivárog az olaj. De végül ki tudtam juttatni. Restaurálva lóg azóta is egy motorszerelő műhely falán, Amerikában.
Szóval hazavonzott az ország – elég volt a világjárásból…
– Régóta van Pannóniád?
– 13 évesen vettem egy T5-öst, 500 Ft-ért. A szüleim támogattak, így a szerelésbe is viszonylag belejöhettem. A T5 sokáig elkísért, ké­sőbb egy oldalkocsisom is lett. A suli után meg egy Horex-et, aztán pedig egy Puch-ot hajtottam.
– Szereted a régi járműveket…
– Nem vagyok veteránrajongó, de a klasszikus stílus tiszteletet ébreszt bennem. Az autóm is sokakat meglep, igazából nehezen értik meg, és me­nedzser-szinten kicsit talán nem is vesznek komolyan: Egy ’71-es Ford Caprival is mászkálok, amit nagyon szeretek.
– Egyszerűbb lett volna importálni valamit. Te mégsem ezt választottad.
– Igen, de én tényleg szeretnék valami normális dolgot tenni. A ma­gyar gazdaságnak ez jó, bár kis pont vagyunk, de igyekszünk elsősorban hazai beszállítóktól rendelni. Magyar gyártású-tervezésű lesz például a hajtómű, amit Zalavári József csapatának köszönhetünk, a Műszaki Egyetemről!
– Milyen lesz ez a motor?
– Klasszikus formavilágú, a régi Pannóniákra utaló, modern motor lesz. 650 cm3-es négyütemű blokk hajtja, elöl-hátul tárcsafékes.

Néhány különlegesség is lesz a motoron. Senki se gondolja, hogy legyártjuk a magyar narancsot, ami kicsi, savanyú – de a miénk! Ez egy megbízható, mo­dern motor lesz, egy-két komoly műszaki megle­petéssel felturbózva…

– A Pannóniáról megjelent első terv semennyire sem hasonlít a mostanira. Mi a különbség oka?
– Szándékosan választottam ezt a megoldást. Párhu­zamosan két motort terveztettem, egy nagyot és egy kicsit. Elértünk viszont egy olyan pontra, ahol dönteni kellett, mert rájöttem, hogy két modellel egyszerre gazdaságilag nem tudok indulni.
Komoly közvélemény kutatásba kellett volna kezdeni. Ezt olcsón és hatékonyan úgy tudtam megoldani, hogy egy korai tervezési stádium (zsákutcába jutott) tervét mutattam be, ezzel tesztelve a közvéleményt. Negatív hozzáállásra számítottam, de segítő szándékú reakciókat kaptam. És valóban segítettek is, mert a különböző fórumokról 144 ezer (!) hozzászólást dolgoztunk fel a marketinges barátaimmal. 144 ezer vélemény – ez azt jelenti, hogy tudjuk, mit csinálunk!
– Mikor lesz látható a Pannónia?
– Május elején, a Pannónia fesztiválon, Várpalotán debütál motor. Németh Árpád, Várpalota polgármestere nagyon sokat segített – ott épült meg a gyártóüzem!
– És mikor lesz a motor megvásárolható?
– Reményeim szerint még idén…

Retép