Amit itt olvashatsz, az egy tipikus OCC-beli kamu sztori is lehetne, de ez a szomszédos Szlovéniában játszódott le, és persze a rendező itt az Élet volt.

Igor Akrapovic nemrég új piacot keresett a Superbike-ban és a Moto GP-ben is elismert kipufogóinak. A torta újabb szelete a Harley-Davidson lett – az épített motorok piacára akart betörni.
Többezer oldalas katalógusok egész kupaca várta, hogy oldalain megjelenjenek az Akrapovic termékei, de valami hibádzott. A potenciális vásárlók nagy része az USA-ban sokkal szívesebben vesz amerikai (vagy annak mondott kínai) alkatrészt, mint egy számukra ismeretlen kelet-európai márkát.
Igor felkereste hát a szintén szlovén Dreamachine Motorcycles műhelyt, hogy készítsenek promóciós motort, amivel az új kipufogókat reklámozhatja. Tomaz Capuder így nyilatkozott: „Igazi kihívás volt, hogy a versenymotorok világát egyesítsem az épített motorokéval. Ez mellett a döntött pályás, 26”-os teli kerekekkel rendelkező kerékpárok formája is vonzott.”
Na igen, ami egyre nyilvánvalóbb, hogy a jövő széles kereke a nagy átmérőjű kerék. És ez a 26 collos nem is legnagyobb, láttunk már 30 collosat is. Elég hülye méretek ahhoz, hogy azt gondoljuk, nem kapható rá gumi, de csalódnunk kell. A hülye méretű kerékhez hülye méretű gumit is gyártanak a Vee Rubbernél a thaiföldiek.
Abba bele sem merek gondolni, hogy milyen újrahasznosított gumiból készül a főként szexturizmusból élő országban gyártott abroncs. Import-export, visszaküldik nyugatra, ahonnan jött.
A motor formája tényleg emlékeztet a versenybiciklikére, itt is teli kerekeket találunk, ami még hangsúlyosabbá teszi a méretüket. Az agy alumínium, de a többit nem CNC köpte ki magából, mint ahogy az az USA-ban szokás, esetünkben kézimunkával, szénszálas anyagból született meg a felni.
Ez a súlytakarékosság egyébként mindenhol fellelhető, gondoljunk csak a titánium kipufogókra, a váz alumínium burkolatára vagy a tankra csavarozott szénszálas idomra, ami egy ülésben ér véget. Még a légszűrő is egy szénszálas Akrapovic kipufogóvég-idom átalakításával készült.
Ezek után nyugodtan kijelenthetjük, hogy a több mint egymázsás S&S blokk a tőkesúly szerepét tölti be.
Az első Showa teleszkóp minden bizonnyal jól csillapít, hátul viszont merevváz gondoskodik a „kényelemről”. A váz egyébként érdekes kérdést feszeget. Acél csőváz, egy felső csővel, alsó bölcső nélkül. Persze a nyak felé kiszélesedik, de ez ne tévesszen meg, mert az csak az üzemanyagot rejtő alumíniumburkolat. A pokolba vezető út első téglája mindenképpen az, hogy az első hengerfejhez semmivel nem kapcsolódik a nyak. Ez szinte biztossá teszi azt, hogy a motorozhatóság minősége a nagybátyám talicskájával vetekedik.
De sebaj, néha kell ilyen is, és cserébe akusztikus élménnyel kárpótolnak a pokol titánium harsonái az Akrapovictól.